Újra otthon!

 

A tíz évvel ezelőtti furmint láz napjainkra lecsendesedett, a fajta azóta kapott hideget, meleget, arra mégis jó volt, hogy Tokaj és Somló mellett egyre több (Badacsony, Mátra, Eger stb.) borvidéken telepíteni kezdték. Itt nem nagy mennyiségekre kell gondolni, alkalmanként 3-5, de néha még 10 hektár fölé is kúszott ez a szám borvidékenként. Ennek köszönhetően legalább az eltérő terroirokon készült furmintok megmutathatják különféle arcukat. Telepítés ide, vagy oda, határainkon belül tőkéi erőteljes fogyást mutatnak. Ez hazai szinten 2019-2023 között 3950 ha-ról 3462 ha-ra, ugyanebben az időszakban két fő végbástyáján Tokajban, 3779 ha-ról 3270 ha-ra, Somlón, 79 ha-ról 72 ha-ra zsugorodott a területe.

Nem szeretném siratni a fajtát sőt, van egy olyan termelőnk, aki üde foltként robbant be a magyar furmintok világába. A borászatát 2016-ban alapította, az első furmint ültetvényei 2019-ben fordultak termőre, a borvidék furmint területének majd a negyede, 2 ha (8,5 van összesen) a saját birtokához tartozik. Ez nem más, mint a Soproni borvidéken gazdálkodó Steigler Pince. Alapítója, az egykori poncichter családból származó Lőrinczy Bálint, borait az ugyancsak soproni születésű Varga Tamás készíti, akik találkozásuk első percétől kezdve egyből közös nevezőre találtak. Számos fajtával dolgoznak, de a három fő pillérük, a kékfrankos, a zöldveltelini, valamint a koronaékszernek tartott furmint. Tamásról sokat lehetne mesélni, munkássága során Ausztriában megjárta Burgenlandot, Wachaut, a Csendes-óceán két végét, Kaliforniát és Új-Zélandot, majd az egyik soproni rendezvényen megismerkedett Bálinttal. 2018 őszén  így indult  kettőjük sikeres kapcsolata.

A Fertő-tó környékén a furmint nem új keletű dolog. Mondhatjuk úgy is, majd 800 éves gyökerekkel bír, ráadásul hazánkban 1230-ban zapfner néven (osztrákok nevezik így) itt jegyezték fel, csak megjegyezném Tokajban a furmintról először 1611-ben írtak. A filoxéra vészig igen fontos szerepet játszott a környék bortermelésében. Többek közt, ez adja az Ausztriában található Rust híres édesborának, a Ruster Ausbruchnak egyik fő alapanyagát. Sajnos, a 19. század végi újratelepítésről, valamint a szocializmus időszakáról nincsenek furminttal kapcsolatos információim, de azt tudom, mikor 2014-ben Fertőrákoson a Ráspinál dolgoztam, az egyik cuvée-je már tartalmazott a fajtából. 

A Steiglerék az ősi múltat feltámasztva, egy új kaput nyitottak meg előttünk és csillámpalán (gneiszen) érlelt furminttal örvendeztetnek meg minket. Itt, a Somló, Tokaj, markáns ásványos ízvilága helyett a csillámpala egy jobban belesimuló fineszes jelleget biztosít a bornak.

A 2022-es furmintjuk 8 hónapos, 500 literes hordós, finomseprős érlelést kapott.  Lendületes, közepesen érett, erősen kovaköves illatában a fa pirítós jegyei mellet birs, körte, barack, grapefruit, citrus aromákkal egészül ki. Számban egy olyan sűrű szövésű, komplex, érett ízvilág fogad, amiben az élénk savak köré lime, körte, barack, alma ízek sorakoznak fel. Mindezt zöldes, herbális jegyek járják át. A fa picit még húz, amit egy csipetnyi édeskés vanília kerekít le. Lecsengésében finom, fehérborsos, sós ízek dominálnak sőt, a végén egy neutrális karakter is felfedezhető benne. Erős 6 pont.