2024. okt. 27.

Kárpát-medencei gyökerekkel bír a chardonnay?

 

Ehhez a cikkemhez az Egerben gazdálkodó Havas & Timár Pincészet 2023-as chardonnay-ja adta az ihletet. Nem akartam egy sablonos írást összehozni, inkább a bor kortyolgatása közben elmerültem a gondolataimban, majd egymás után jöttek az ötletek. 

Fotó: chardonnay


Talán ott kezdeném, hogy a fajtát sokan a hátuk közepére kívánják szerintem, pedig a fehérborok alfája és omegája. Ritkán találkozni egy ennyire univerzális borral. Gondoljunk csak bele! Egyszerre selymes, kerek és tartalmas, hűen visszatükrözi a készítési módját, a terroirt, az évjáratot, szinte az összes borkészítő nemzet foglalkozik vele, házasításokban egyedi karaktert biztosít, nem beszélve a pezsgőről. Így nem is csoda, ha a világ ötödik, a fehérek közül a második (210000 hektár) leggyakoribb borszőlőjévé vált.  A legtöbbet Franciaországban és az USA-ban termesztik, de viszonylag nagy mennyiségben előfordul még Ausztráliában, Olaszországban, Chilében. Nálunk 1910 körül Pécsen jelent meg, azóta pedig minden borvidékünkön elterjedt. Jelenleg 2113 hektáron termesztjük, a legnagyobb mennyiségben a Balatonboglári borvidéken (384 hektár), ezt a rangsorban Mátra, Etyek, valamint Neszmély követi. 
Ki, melyik stílust helyezi előtérbe, a közepesen testes, krémesebb jelleget adó dél-balatonit, a gyakorta trópusi gyümölcsöket árasztó villányit, szikárabb, savakban gazdagabb egrit, neszmélyit, esetleg sopronit? Ezt mindenki maga döntse el.  Most inkább egy mélyebb lélegzetű témával hozakodom elő. Kicsit kutakodtam a fajta eredetében és a gombolyag kibogozása közben kétszer is beleütköztem a Kárpát-medencébe.

A tudósok már bebizonyították, hogy a chardonnay a gouais blanc és a pinot noir természetes kereszteződéséből született. A gouais blanc megegyezik a Svájcban, Németországban fellelhető Weißer Heunisch, azaz a mi hajnos fajtánkkal, amit ezer éve németek vitték magukkal hazánk területéről. Dr. Bihari Zoltán szerint ennek a szőlőnek már korábban a kontinens nyugatabbi felére kellett kerülnie, ezért most az idő kerekét a római kor fénykorába, i.u. 92-ig tekerem vissza. Ebben az évben Titus Flavius Domitianus császár az itáliai szőlőtermelők védelmére az Itálián túli provinciákban betiltatta a szőlőtelepítést. Ezt a rendeletet majd két évszázaddal később a mai Vajdaság területén Sirmiumban, Sremska Mitrovicaban, magyar nevén Szávaszentdemeteren született Marcus Aurelius Probus császár, a rövid ideig tartó uralkodása (i.u. 276-282) alatt töröltette el. Ő előbb Szerémségben hozott létre ültetvényeket, majd szőlőtőkéket küldött Galliába. Az már csak hab a tortán, hogy az ottani szőlőtelepítők nagy támogatója a Savariaban (Szombathelyen) született Szent Márton volt, aki később a III. Francia Köztársaság védőszentjévé vált. Zoltán úgy véli a gouais blanc a Kárpát-medence szülötte és ekkor juthatott el először a fajta a kontinens többi szegletébe. Üröm az örömben, hiszen a császárt a szőlő szeretete vitte sírba, mivel a katonáinak gyorsan elege lett a mocsarak lecsapolásából, a szőlőtelepítésből, ezért hamar kardélre hányták az uralkodót. 
Miért fontos a gouais blanc? Sokan a középkor legelitebb fehér fajtájának tartják. Többek közt belőle született meg a rajnai rizling, a gamay, a melone de burgogne, a kékfrankos, na meg a furmint is. 

Végül, milyen az általam választott Havas & Tímár 2023-as chardonnay? 
Illatában citrus, friss pirítós, alma, körte, csipetnyi birs és őszibarack is megbújik. A hordóhasználat erőteljesen érződik rajta, ami a számban sem múlik.  A közepesen testes borban a fás, pirítós jegyek mögött, alma, körte, némi friss mogyoró aromák jelennek meg. Eleinte a savak szélesen járják át a szájpadlásom, majd gyorsan el is tűnnek és egy enyhén citrusos, vaníliás, közepesen hosszú lecsengésben végződik. Még hagynám érlelni, ami idővel jót tehet neki. 5 pont.