Dalmácia hallatán mindig a mediterrán fenyőerdők, az olajfaligetek, a kókusz illatot árasztó fügefák, az égig érő fehér sziklák, a sós tengeri levegőn érlelt prsut, a cevapcica, az égszínkék tenger és a zenei aláfestést adó kabócák éneke jut eszembe. Párommal úgy döntöttük, hogy nyáron Dalmáciába, a Makaraska Riviérán fekvő Zaostrogba utazunk. Gondolom mondanom sem kell, mindazt amit leírtam szinte tálcán kaptuk, sőt, még annál is többet.
A Biokovo kopár sziklái Hvar szigetről |
Zaostrog falucskája a Neretva torkolatától 20-km-re északra, a Peljesac-félszigettel és a Hvar szigettel szemben a Biokovo hegység fehér sziklái alatt húzódik. E szavak hallatán a borkedvelők hamar felkapják a fejüket. Az ország első számú kékszőlője a plavac mali ebből a régióból származik.
A fajta a 2000-es évek elején a zinfandel eredetének kutatása során került középpontba. A tengerentúliak közel fél évszázados keresgélés után Kastel Novi-ban a már szinte kihalt crljenak kastelanski szőlőfajta DNS vizsgálata során találtak azonosságot a kaliforniaiak legfontosabb szőlőfajtájával. Az igaz, hogy kasteli kék /ahogy itt nevezik/ természetes klónja a plavac malinak, de ez olyan minimális különbség amit sokan egy kalap alá vesznek.
A sziget csücskében lévő világítótorony |
Nem is csoda, ha a szárazságtűrő fajta legjobb borait az ország legnaposabb régiójában a Peljesac-félszigeten és Korcula szigetén készítik, de lassan a Hvar, Brac szigetek termelői is felzárkóznak mögöttük. Egy helyi mondás szerint: Svaku lozu hvali, ali mali plavac sadi. "Minden szőlőt dícsérj, de plavac malit ültess"
A hvar szigeti kirándulásunk során Sucuraj falucskájának Vujnovic borászatát látogattuk meg. Sokak szerint a kis halászfalu leginkább a szárazföldet összekötő kompról és a Vujnivic pincészetről vált híressé, amihez még az impozáns világítótornyot is hozzásorolnám.
A 350 éve a településen élő család borászata az egyik legkülönlegesebb boros élményem volt. Fő bázisukat nem a sziget közepén fekvő pincéjükben, hanem a falu kikötőjében lévő pizzériájukban rendezték be. Nyugodtan kijelenthetem, boraik mellett pizzájuk is kitűnő.
Sucuraj romantikus kikötője |
Posip 2020
A szőlőt egy korculai termelő fedezte fel a 19. század közepe táján. Kutatások bebizonyították, hogy két helyi fajta a bratovina és a zlatarica blatska spontán kereszteződéséből született. Mára az ország tengerparti régiójának vezető fehér fajtájává lépett elő.
A 2020-as reduktív bor körte, méz, mandula illatához, keserű mandula, körte ízek párosultak, amit kellemes savak fogtak körbe. 4+ pont
Oka vina 2020
Másodikként a sziget autochton fajtáiból /prc, bogdanusa, mekuja/ készült cuvé került a poharunkba.
Citrusos jellege virág, körte, alma, mandula illatokkal egészültek ki. Friss savait keserű mandula, alma, grapefruit aromák vibrálása tette izgalmassá. 5 pont
Prc 2020
Az Oka Vina-ban már kóstolt prc fajta a legérdekesebb hármójuk közül. Egy olyan kihalásra ítéltetett ősi fajtával találkoztunk, amit a Vujnovic család a zagrebi és a spliti egyetemekkel karöltve mentettek meg. A helyiek szerint az ebből készült bor afrodiziákumként szolgál, így prc-ből mohón kortyolgató férfiak még lágyéksérvet is kaphatnak egy tüzesebb éjszakát követően.:)
Itt már egy karakteresebb, teltebb, savakban gazdagabb borral álltunk szemben. A pohár szájából érett alma, citrus, virág illatok szálltak, amik ízében is megmaradtak. Mindez némi barackbukéval egészült ki. 5 pont
A várva várt vöröseknél két plavac mali került terítékre.
A Plame névre hallgató bort nyári esték vörösének szánták. A 9 hónapot használt barrique-ban töltött bor igazi tüzes mediterrán jegyekkel volt felvértezte. Kis szellőztetést követően csoki, kávé, bors, kakaó aromák a konyakmeggy gyümölcsös világával keveredtek. Közepes teste, érett meggy, szilva ízei csokis jegyekkel egészültek ki. Mindezt a fajtára jellemző enyhén rebarbarás kesernyés íze tette pikánssá.
5+ pont
Ivan Dolac 2017
A sziget legjobb Ivan Dolac nevű dűlőjében termelt 2017-es plavac mali egy teljesen más kategória. 13 hónapot új barriqueban töltött bor egyszerre érett, gyümölcsös, tüzes, tartalmas és hosszan érlelhető.
Egyből kakaó, kávé, szeder és szilva lekváros aromái izgatták szaglószerveinket. Nagy testében a barrique csokis jegyei szeder, szilva, konyakmeggy ízekkel vegyültek, amire a koronát az enyhén rebarbarás fajtajelleg és egy csipet fahéj tette fel.
Kóstolásunk során rengeteg információval és élménnyel gazdagodtunk, miközben a mellettünk lévő kikötő kompja rendületlenül hozta-vitte a szigetre illetve a szárazföldre igyekvőket. Mivel zárnám le írásom? Hvar, plavac mali, prc vagyis az afrodiziákum!
Végül köszönjük a Vujnovic családnak azt sok törődést amit tőlük kaptunk.
Kunci